Frankie Dunn pályája során
számos fantasztikus bunyóst
edzett és menedzselt. Legfőbb tanítása, mely vezérli az életét is, hogy
a legfontosabb az, hogy mindig védd magad. Mióta elidegenedett a
lányától, Frankie jó ideje senkit sem engedett közel magához. Egyetlen
barátja Hepaj, az egykori bokszoló, aki rendben tartja Frankie
edzőtermét, és tudja, hogy a mogorva külső olyan embert takar, aki az
elmúlt 23 évben szinte minden nap misére járt, keresve a megbocsátást,
amely valahogy mégsem adatik meg neki. Aztán egy nap Maggie Fitzgerald
besétál az edzőterembe. Maggie-nek sosem jutott sok semmiből,
de van
benne valami, ami csak keveseknek adatik meg: tudja, mit akar, és bármit
hajlandó megtenni érte. Az élete állandó küzdelem, amit nyers
tehetségével, kizökkenthetetlen koncentrálásával és elképesztő
akaraterejével képes túlélni. Ám mindennél jobban vágyik arra, hogy
valaki higgyen benne. Frankie-nek a legkevésbé sem hiányzik ez a fajta
felelősség - a kockázatról nem is beszélve. Közli Maggie-vel a nyers,
kemény igazságot: a lány túl öreg már a bokszhoz, ő pedig nem edz nőket.
Ám a "nem" nem jelent semmit, ha az embernek nincs választása. Maggie
nem hajlandó vagy nem képes feladni élete álmát, így nap mint nap
széthajtja magát az edzőteremben, és egyedül Hepaj bátorítja. Frankie
végül megadja magát Maggie elszántságának, és vonakodva bár, de
elvállalja a tanítását. Mester és tanítványa hol kimerítik, hol
inspirálják egymást, és ráébrednek, hogy közös bennük a küzdőszellem,
mely legyőzi múltjuk fájdalmát és veszteségeit. Megtalálják egymásban
azt a fajta családi kötődést, amit oly régen elvesztettek. Csak azt nem
tudják, hogy hamarosan egy olyan harccal kell szembesülniük, amelyhez
több lélekre és bátorságra lesz szükség, mint eddig
bármihez.